     

Ha abroncsba szorít az idő,
a tegnapok koporsóba
zárnak, s eltemet a magány,
megtört hited keserű
könnye mossa szét
jelened, szemedre árnyat
vetnek a félelmek, nézz
az árnyak közé és lásd,
köztük parányi csillag
dereng, az élet fénye,
kivezet a mélyből, mert holnap
új nap virrad...
     
Az éj csendes hullám, meztelen suttogás,
lélegzete szelíd szívdobbanás...
Ha lehunyod szemed, s kitárt lelked
beissza pőre illatát, a végtelen
nyugalom íze árad szét benned...
Sosem bánt, árnyait, szénbe folyt
tengerét csupán Te festheted
torzulttá és fojtóvá...S egyedül
Rajtad múlik, hogy megérezd
igazi szépségét, s rátalálj
a szabadság kulcsára. Minden
Benned van, Belőled születik.
     

Angyalok élnek közöttünk...néha mellénk szegődnek,
látjuk, megérinthetjük őket...a szeretet erején...
De olykor csak kevés ideig lehetnek velünk,
tanítanak szeretni, remélni, érezni az élet
igazi ízét...amikor elengedik a kezünket,
a fájdalom holtig gyötör, mégis megtanít
újra lélegezni, mert a könnyek
ködfátyolán át lassan meglátjuk, mennyi
mindent kaptunk Tőlük, és megértjük,
mindaz amit adtak, örökké bennünk él,
velünk marad...ahogyan ők is lelkünk,
létünk részévé válnak...
Mert ők Angyalok...
     

Az emlékezés lángját őrizzük, tápláljuk, amíg csak
a szeretet él a szívünkben, mert lelkünkben örökké
élnek, akik elmennek...Amíg magunkban hordozzuk
létük lángját...sosem halnak meg.
     

A remény átragyog a sötéten, a viharon, a halálon, a könnyek
és a kétség felhőin át...mert Bennünk él, mindig.
     

A ma félelembe gyűrt percein túl
a hajnal rezdüléseiből megszületik
a holnap, s felépül a híd egy szebb
jövő felé...csak legyen erős a hited,
kezedben a sorsod.
     

Soha ne add fel önmagad, és az álmaid!
Szállj szabadon, mint a madár,
ne hagyd, hogy a világ letörje
szárnyaid! Ahhoz, hogy ne csak
létezz, hanem élj, önnön lényeged
őrizd meg, és higyj a sorsodban...járd
a saját utad! Légy önmagad!
     

Menedék...ahol a lelkek és a szívek összeérnek, ahol megpihen a gondolat,
az idő folyama letisztul, és a csend felemel...
Legyen ez a hely mindenki számára egy menedék...
     

|